2010. szeptember 14., kedd

Hogy áll az átváltási árfolyam ?

Újabb rekordot döntött tegnap a frank forinttal szembeni árfolyama. Szerdán napközben 226 forint fölé emelkedett az alpesi ország valutájának az ára a bankközi devizapiacon. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy véli: az elkövetkező napokban újabb történelmi csúcsok következhetnek be a frank árfolyamában. Így a svájci fizető eszköz ára elérheti akár a 230-235 forintos árszintet is.
A szakember szerint az elkövetkező hónapokban erős árfolyam hullámzás várható, s a csúcsok egyre magasabbak lesznek. A nemzetközi piacon ugyanis erősen csökken a befektetői kedv és bizalom aziránt, hogy az Európai Unió gazdasága gyorsan kilábal a válságból. A frank pedig az úgynevezett menekülő valuták közé tartozik, az óvatosabb befektetők ezért ebbe a pénznembe helyezik el a tőkéjüket, illetve megtakarításaikat, ami újabb keresletet generál a frank iránt. Ez pedig további árfelhajtó tényező.
A deviza hitel forintra váltása jelenleg nemigazán éri meg !

2010. szeptember 12., vasárnap

devizahitelesek megsegítése 2010-ben

A devizahitelesek megsegítése 2010-ben igen nagy feladat a kormány
számára, ugyanis a rengeteg bedőlt lakáshitel amit a bankok már
felmondtak több 10 milliárd forintot tesznek ki. A deviza alapú
hitelek forintra váltása nem jó megoldás jelenleg, ugyanis sokat
buknak rajta, mert egy hitel esetén több millióval nő tartozásuk !
1.) futamidő meghosszabbítása, ezáltal csökken a havi törlesztés összege (csak a púp nő az adott hátom)

2.)devizahitel átváltása forint alapúra, kezelési/eljárási költség nélkül ( a mostani helyzetben ez sem biztató)

3.) a törlesztés átmeneti ideig tartó felfüggesztése ( most levegőt vehet, hogy később fulladjon meg)

A javaslatcsomag elemei:

1. Az ügyfél számára hátrányos esetekben megtiltanák meg az egyoldalú szerződésmódosítást.
2. A lakáshitelek esetén az önkényes kamatemelést is tiltani kívánják, mert a bankok nem egy esetben jelentősen és önkényesen módosítják a kamataikat.
3. A középárfolyam kötelező alkalmazását szintén előírnák a devizahiteleknél, de az még egyeztetés kérdése, hogy a bankok saját vagy a nemzeti bank által alkalmazott középárfolyamait írnák elő.
4. Több pénzintézet is tiltja vagy magas költség megfizetése mellett teszi csak lehetővé az előtörlesztést, ezért elő akarják írni az ügyfél kérésére az ingyenes előtörlesztés lehetőségét.
5. Ugyancsak kérelemre biztosítani kellene, hogy automatikusan öt évvel meghosszabbítható legyen a törlesztési idő, így lehetővé válna a törlesztőrészletek mérséklése.
6. A “tiszta lappal indulás jogának” megteremtését is lehetővé tenné a Fidesz-KDNP javaslata, amely szerint az adóssal szembeni követelés “a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének szász százalékát nem haladhatja meg”. Ma ugyanis előfordulhat, hogy több a hitel az adott ingatlanon, mint annak az értéke, ezért a kockázatot közösen kellene viselnie a banknak és az ügyfélnek;
7. Tartós fizetésképtelenség esetén megtiltanák minden büntetőkamat, késedelmi kamat, valamint extra díj és költség felszámítását. Ne lehessen még lehetetlenebb helyzetbe hozni az amúgy is fizetésképtelen adóst. – indokolta Rogán Antal.
8. Utolsó, nyolcadik javaslatukként arról beszélt: az igazságosság jegyében ezek az intézkedések “nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére”.

2010. szeptember 6., hétfő

deviza alapú hitel átváltása megéri ?

deviza alapú hitel átváltás kalkulátor !
mikor és, hogy ill hol éri meg átváltani régi drága hitelünket ?
Deviza alapú hitelkiváltás minden hitelintézetnél más feltételekkel zajlik, ezért érdemes szétnézni más hitelintézet ajánlatai között is. Nem ajánlott a korábbi devizaalapú hiteleket átváltani forint alapú hitelre, sőt ha van rá lehetőség ajánlott a hitelkiváltás ugyan olyan deviza formában.
A hitelek hosszú futamidejűek és jelenleg nem is érdemes az euró- és frankhiteleket forintra váltani. A hitel vagy kölcsön árfolyama mindig változik.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, pénzügyi stabilitásról készített jelentéséből kiderül, hogy a devizahitelek állománya még mindig magas. A jegybank szerint a fennálló devizahitel-állomány az átlagosan 13-14 év hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloghitelek magas aránya miatt csak igen lassú ütemben épülhet le. Ha az emberek nem vennének fel ezentúl devizahitelt, akkor az MNB becslése szerint a fennálló devizahitel-állomány 2011 végéig mintegy 13 százalékkal csökkenne, majd a rövidebb lejáratú ügyletek kifutása miatt az állománycsökkenés lassulna.


A bankok és a jogszabályi környezet az új hitelfelvevőket már a forintkölcsönök felé irányítják, viszont azok számára, akik már el vannak adósodva devizában – főként pedig svájci frankban – most nem javasolt hitelük átváltása forint hitelre. Ennek oka a forint gyengesége a frankkal szemben.

Az MNB jelentésből az is kiderül, hogy a devizahitel-állomány csökkentése forinthitelre történő váltással megoldható lenne, azonban ez a megoldás a jelenlegi, már kedvezőbb kamatkondíciójú forinthitelekkel számolva a törlesztőrészlet 20-25 százalékos növekedését okozná. A bankok sem nagyon szorgalmazzák a váltást, mivel a devizahiteleknél 5-6 százalék a kamatfelár, addig a forintalapú hiteléknél jellemzően 3,5-4,5 százalék, vagyis kevesebbet keresnek a forinthiteleken.
Ha tehát a megemelkedett árfolyam ellenére is a deviza alapú hitel forintra való átváltása mellett dönt, akkor az árfolyamveszteséget azonnal realizálja.

Tételezzük fel, hogy Ön 10 millió forintnak megfelelő összegű hitelt vett fel 160 forintos svájci frank árfolyamon. Így a fennálló tőketartozás frankban kifejezett értéke 62.500.- CHF. Példánkban a hitel kiváltásakor a svájci frankban fennálló tartozás összege 60.000.- CHF, ám ha időközben az árfolyam 160-ról 185 forintra emelkedett, akkor a 60.000.- CHF összegű tartozás forintban kifejezett értéke 11.100.000.- forintot tesz ki, vagyis a rendszeres törlesztések ellenére a folyósított összeghez képest lényegesen többet kell visszafizetnie, így azonnal realizálódik tehát az árfolyamveszteség.

Számolni kell azzal is, hogy a forinthitelek kamata – bár az elmúlt időszakban lényegesen mérséklődött – még mindig magasabb, mint a korábban felvett devizahitelek kamatlába. Forinthitelek esetén ugyan nem kell számolni hónapról hónapra az árfolyamkockázat veszélyeivel, azonban a magasabb mértékű forinthitel kamatok, illetve az árfolyam miatt megemelkedett tőketartozás miatt, ha deviza hitelét forint alapúra váltja, nem biztos, hogy kedvezőbb törlesztő részletet ér el.

A hitelek finanszírozási arányával kapcsolatban még tudni érdemes, hogy március 1-től csökkent a hitel/fedezeti arány. Forint alapú hitelkonstrukció esetén a fedezetül szolgáló ingatlan forgalmi értékének legfeljebb a 75 százalékáig igényelhető kölcsön.

Ha azonban hitelkiváltásról van szó, s a felvenni kívánt kölcsön összege nem haladja meg a fennálló tőketartozás összegét, akkor figyelmen kívül hagyható a fenti – forinthitelek esetén érvényes – 75 százalékos korlát. Ilyen esetben az egyes pénzintézetek által megadott finanszírozási arányok figyelembe vételével történik a maximális nyújtható hitel összegének megállapítása.

Nemcsak a devizahitelek forintra váltása esetén, hanem minden egyes hitelkiváltás esetén tudni kell, hogy a bankok nem váltanak ki olyan hitelt, melynek törlesztése nem volt szerződésszerű, vagyis a kölcsön hátralékkal rendelkezik.

A bankpiac legkedvezőbb forint alapú adósságrendező hiteleinek havi törlesztő részletét Ön is kiszámolhatja Hitelkalkulátorunk segítségével, konkrét ügylet esetén pedig személyre szóló ajánlatot is kérhet díjmentesen!

A Magyar Jelzáloghitel Zrt. egyelőre csak svájcifrank-alapú hitelre vállal garanciát. Ennek oka, hogy az állomány 95 százalékát ebben a devizában folyósították, és csak ebben a devizanemben áll rendelkezésre akkora összeg, amelyre nemzetközi fedezeti ügyletet érdemes/lehet kötni. Ha igény lesz rá, akkor az euróhitelekre is fogunk garanciát vállalni - tette hozzá Karacs Zoltán. Kérdésünkre, hogy a cég tervezi-e japán jen alapú kölcsön folyósítását a jövőben, úgy válaszolt, hogy a külföldi és hazai szakértőkkel való egyeztetés után a nagy kockázat miatt elvetették az ötletet.

Az OTP Bank a svájci frank alapú lakás- és jelzálog típusú hitelekre kínál árfolyamgaranciát. E hitelintézetnél is az indokolta a bevezetést, hogy 2005-ben a deviza alapú hiteligénylések 96 százaléka svájci frank alapú lakás- és jelzálog típusú hitel volt és a kereslet most is erre irányul. A jelenlegi kondíciók szerint ha a svájci frank árfolyama 173 forint fölé kerül, az ügyfél által forintban fizetett havi törlesztőrészlet összege nem nő tovább, mivel az átváltás legfeljebb a garantált árfolyamon történik. Az árfolyamgarancia az OTP Lakástakarékpénztár megtakarításaival kombinált ún. alacsony törlesztésű, valamint az életbiztosítással kombinált svájci frank alapú hitelekre is kiterjed.

Az árfolyamgarancia nincs ingyen: az e szolgáltatást nélkülöző, hasonló hiteltermékek ún. hitelkeret-beállítási jutaléka kisebb. Svájci frank alapú, árfolyamgarantált lakáshitel esetén a jutalék a hitelösszeg 1,9, szabad felhasználásúnál 1,8 százaléka, ami rendre 0,4 és 0,8 százalékponttal magasabb az árfolyamgarancia nélküli konstrukció díjánál.

Az Inter-Európa Bank akciós, ingyenes szolgáltatásként dobta piacra tavaly szeptemberben az árfolyamgaranciát. A konstrukció a 2005 utolsó harmadában euróban és svájci frankban felvett hitelekre vonatkozott, és arra tett ígéretet, hogy ha a következő két évben az euró árfolyama meghaladná a 260 forintot, a svájci franké pedig a 175-öt, a 270, illetve 185 forintig terjedő sávban a bank állja a cechet. Az árfolyammozgások nyomán a garancia nemrég életbe is lépett.

E szolgáltatás idén júliustól újraindul, ám fizetős formában: míg a normál hitelek éves kezelési költsége a hitelösszeg 2,40 százalékára rúg, az árfolyamgarantált termékeké ennél magasabb, 2,49 százalék.

A Raiffeisen Bank egyelőre ugyan nem ajánl ugyan árfolyamgarancia-opciót, de közlésük szerint az ügyfelek védelmét szolgálja az a konstrukció, amelyben a deviza alapú hitelek forintban meghatározott havi törlesztőrészletei hat hónapra előre fixáltak. A devizakurzus-változása így nem azonnal hat, az árfolyamváltozásból eredő hatásokat a tőkén számolják el, majd a következő hathónapos kamatperiódusra a korrigált tőke alapján adják meg az új, a következő fél évre fizetendő, rögzített összegű törlesztőrészletet.