Kormányoldalon nem értik, miért háborodtak fel a bankok azon, hogy Orbán Viktor miniszterelnök november elsejéig adott időt a pénzintézeteknek arra: ügyfeleikkel megállapodva, „házon belül” rendezzék a devizahitelesek helyzetét. A kabinet mindenesetre már formálja saját javaslatát.
A parlamenti folyosón kormányközeli és vezető fideszes források – a visegrádi kihelyezett frakcióülésen elhangzottak alapján – munkatársunknak azt a lehetséges forgatókönyvet vázolták, miszerint úgy forintosítanák a devizaalapú lakáshiteleket, hogy fixálnák a havi törlesztőrészletek kiszámításánál alkalmazott árfolyamot. A konstrukció abban különbözne a jelenleg is futó árfolyamgáttól, hogy a rögzített és a tényleges árfolyam különbözete nem halmozódna egy gyűjtőszámlán, így a veszteséget nagyrészt nem az ügyfelek és az állam, hanem a bankszektor állná.
Vagyis a kormány nem az azonnali forintosításban gondolkodik, nem váltaná át a tartozásokat forinthitelre, mivel ez túl nagy terhet jelentene a bankszektornak. Inkább a havi részletek rögzítésével hosszabb távon, öt-tíz év alatt vezetné ki a devizahiteleket. Számítások szerint a bankoknak ez évente 30-50 milliárdos, ezen belül az OTP-nek 15 milliárd forintos terhet jelentene, amelyhez az állam adott esetben tízmilliárdos nagyságrendben tudna hozzájárulni éves szinten.
„A mostani kondíciók szerint, de ez természetesen változhat” – tette hozzá egyik kormányközeli forrásunk. Az aktuális kormánypárti álláspont szerint minden devizaalapú jelzálogkölcsönt forintosítanának, de a szabad felhasználású hitelt felvevők közül csak azoknak segítenének, akik lakhatási célra költötték a kölcsönt. (Vagyis a 130 ezer devizaalapú személyi hitel és a 154 ezer devizaalapú gépjárműhitel törlesztőrészletét nem rögzítenék.)
Ez lényegében azt jelenti, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank javaslatának megfelelően vezetné ki a devizahiteleket. A jegybanki vezetők által jegyzett, pár hete publikált elképzelés szerint az árfolyamgátat kellene úgy átalakítani, hogy a bankok – és adott esetben az állam – a rögzített és a tényleges árfolyam különbözetéből nemcsak a törlesztőrészlet kamatrészét, hanem a tőkét is átvállalja, vagyis az ügyfél ténylegesen a fixált árfolyamon fizet, további terhe, tartozása később sem lesz. A devizahitelek átváltása – igaz, csak érintőlegesen, néhány mondat erejéig, de – szóba került a jegybankelnök és magyarországi bankvezetők tegnapi találkozóján is. Matolcsy György azonban csak annyit mondott, hogy saját véleményét a kormány álláspontjának ismeretében alakítja majd ki.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter visegrádi frakcióülésen elmondott beszámolója és más információk alapján a Népszabadságnak kormánypárti képviselők tegnap azt mondták, hogy a törlesztőrészleteket legalább 20 százalékkal kell csökkenteni a program keretében. Azt az akció lényegének nevezték, hogy ezúttal a veszteséget nem osztanák meg egyharmad-egyharmad arányban az állam, az ügyfelek és a bankok között, „a kormánynak csak minimális terhet kell vállalnia”. A törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyamot azon szint közelében határoznák meg, ahol a devizahitelek havi terhe eléri a forintkölcsönökét.
A jegybank elemzése szerint ez a svájci frankban nyilvántartott adósságoknál 200 forint körül volt – ugyanakkor ez minden hitel esetében más, mivel függ a kamatok alakulásától és a hitelfelvétel idejétől. Legfeljebb 15 százalékkal lehet csökkenteni a devizahitelek törlesztőrészletét ahhoz, hogy az adósok ne járjanak jobban a forinthiteleseknél – nyilatkozta a Hír TV-nek Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a jegybanki találkozó előtt. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke megismételte a szervezet álláspontját: közösen kell állni a devizahitelesek megsegítésének költségeit. A bankok már eddig is azt mondták, hogy nagyobb szerepet vállalnak, mint az adósok és a kormány.
Mindeközben a kabinet újabb terhekkel nehezíti a működésüket. A kártyahasználathoz kapcsolódó díjak már a parlament előtt lévő, illetve a Fidesz-frakció által javasolt további átalakítása éves szinten több tízmilliárd forintos veszteséget okozna a szektornak.
