Végtörlesztés: van aki bukott, és van aki nyert

A november 27-i adatok alapján a bankoknál 54 563-an 338,9 milliárd forintnyi devizahitelt végtörlesztettek, amivel az intézmények 90,5 milliárd forintot buktak a rögzített árfolyam miatt.

A PSZÁF legutóbbi október 30-i adatai szerint a bankok végtörlesztés miatt realizált vesztesége 44,2 milliárd forint volt, ami november végére 90,5 milliárd forintra emelkedett. Korábban még csak a jegybank által 1500-2000 milliárd forintra becsült potenciálisan érintett hitelállománynak mindössze a 6,5-8,5 százalékát fizette ki az érintett adósok 3,3 százaléka. November hónapban már a 900 ezer adós 6 százaléka élt a végtörlesztés lehetőségével, melynek révén a devizahitelek 16,9-22,5 százalékát törlesztették a teljes érintett hitelállomány, vagyis circa 2600 milliárd forintnyi hitel 20 százalékát, vagyis 520 milliárdot törleszthetnek az adósok a kedvezményes lehetőség révén. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára egy mai rendezvényen úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a bankok várható vesztesége 200 milliárdig nőhet majd, a PSZÁF által közölt végtörlesztések mellett 38 ezer további kérelem van benyújtva a bankokhoz. Továbbá úgy véli, hogy a kormánnyal való megegyezés feltétele a Bankszövetség részéről az, hogy a végtörlesztés január elsejével teljes egészében érjen véget. Ha a pénzügyi felügyelet statisztikájában megvizsgáljuk a törlesztők számát és a hitelnagyságot, kiderül, hogy átlagosan 6,2 millió forint az egy főre jutó törlesztett hitelnagyság. Az euróban végtörlesztők 3,6, a frankban törlesztők 6,1, míg a jen alapú kölcsönt törlesztők átlagosan 9,5 millió forintos hitelt fizettek vissza a bankoknak novemberben. Érdemes megjegyezni, hogy bár a frank alapú devizakölcsönök törlesztése történt a legnagyobb értékben, ami érthető, hiszen ez a hitelállomány a legnagyobb, novemberben megugrott az euró alapú devizakölcsönök törlesztett értéke is. Ezzel szemben október hónapban még a jen alapú kölcsönnek rendelkező adósok voltak aktívabbak, és éltek a végtörlesztés lehetőségével. Míg októberben alig több mint egymilliárd forint értékben fizették vissza az adósok az euró alapú kölcsönöket, addig november végére ez az állomány több mint a duplájára nőtt, hiszen 2,3 milliárdot forintnyi hitelt végtörlesztettek. Ezzen szemben a jen alapú kölcsönöknél ekkora változás nem figyelhető meg, a törlesztések összege még csak meg sem duplázódott: a korábbi 4,5 milliárd 8,2 milliárd forintra nőtt. A 338,9 milliárd forintnyi devizahitel végtörlesztéséhez novemberben már 3809 kiváltó forinthitelt igényeltek az adósok összesen 18,3 milliárd forint értékben - egy hónappal ezelőtt a törlesztéshez felvett hitelek értéke még "csak" 2,2 milliárd volt. Szakértők korábban úgy nyilatkoztak, hogy a végtörlesztéssel első körben azok fognak élni, akik rendelkeznek megfelelő összegű megtakarítással, vagy hitelfelvételen kívül más módon össze tudják szedni a szükséges összeget. A pénzügyi felügyelet októberi statisztikája is ezt támasztotta alá, a mostani adatok pedig csak megerősítik a korábbi elképzeléseket, hiszen megjelentek a piacon az új hitelből törleszteni szándékozók is.

23 ezren éltek eddig a végtörlesztés lehetőségével

A deviza alapú hitelek végtörlesztésének lehetőségével szeptember 29. és október 23. között összesen, ténylegesen az aktuális árfolyamon több mint 23 ezer ügyfél élt, ez összesen 133 milliárd forint hitelállományt érintett, a bankrendszer számára pedig 33,4 milliárd forint veszteséget okozott - mondta Szász Károly , a PSZÁF elnöke a bankszövetség és a PSZÁF vezetőivel tartott egyeztetést követően.

Szász Károly ismertette, hogy a PSZÁF adatai alapján a három hét alatt ezen felül 43.067-en igényelték a végtörlesztést, az aktuális árfolyamon számolva 295,7 milliárd forint hitelre. Hozzátette, hogy ez összesen 71 milliárd forint további veszteséget okoz a bankrendszernek.
Matolcsy György Nemzetgazdasági miniszter szerint az egész világon a növekedés lassulását láthatjuk, és növekedési fordulatra van szükségünk. Az NGM vezére elmondta, 60 milliárd forinttal feltőkésítik a Magyar Fejlesztési Bankot. A kormány tőkeáttétellel 600 milliárd forint új hitel kihelyezését várja. Matolcsy György és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke elmondta: a Bankszövetség hat kereskedelmi bank vezetőjéből munkacsoportot hozott létre, amely két héten belül dönt arról, hogyan oldhatnák meg a frankhitelesek gondjait. A Bankszövetség által tegnap felállított bizottság tagjai a CIB, az Erste, az FHB, a K&H és a Raiffeisen bankok vezérigazgatói, valamint Gyuris Dániel , az OTP vezérigazgató helyettese.
A miniszter ígéretet tett arra, hogy a két hét alatt a kormány nem hoz újabb egyoldalú intézkedéseket a bankrendszerrel kapcsolatban. A kabinet a korábban elfogadott új Otthonteremtési Programtól 0,2-0,4 százalékkal magasabb GDP-növekedést vár. Matolcsy kilátásba helyezte, hogy amennyivel a hitelintézetek növelik bizonyos célokhoz kötődő hiteleik állományát, ennek arányában csökkenthetik a rájuk eső bankadó mértékét

Végtörlesztés - A bankok akadályozzák ?

Az adósok szerint kevés a kedvezményes végtörlesztés igénybevételére kiszabott határidő, mert a bankok rengeteg akadályt állítanak az ügyfelek elé – ez derül ki a Hiteltársulás által hirdetett online ötletbörzén. A PSZÁF legfrissebb jelentése szerint eddig mindössze 23 ezren éltek, valamint ezen felül 43 ezren igényelték a végtörlesztés lehetőségét, szemben a törvény megalkotásakor 150 ezerre becsült értékkel. Sajnos a bankoknak nem érdekük, hogy az adósok olcsóbban rögzített árfolyamon törlesszék vissza a felvett hitelüket, ezért a bankok ahol tudják ott akadályozzák ezt.

végtörlesztés rögzített árfolyamon

A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli kérelmüket december 30-ig kell bejelenteniük a bankjuknak. Az adósnak az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesítenie a végtörlesztést. Azok élhetnek a végtörlesztéssel, akiknek a devizahitelük fedezetéül ingatlanalapú jelzálog szolgál. Ezeknek a hiteleknek a több mint 80 százaléka 10 millió forint alatti, a maradék 20 százalék nagy része pedig a 10 és 30 millió forint közötti kategóriába esik. 30 millió forint feletti, devizaalapú jelzálogkölcsöne mindössze 38-40 ezer családnak van. Az árfolyamokat a pénzintézeteknek kötelező alkalmazniuk, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb a törvényben rögzítettnél, és a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett a devizahiteleseknek vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen. Ha az adós teljesíti ezeket a feltételeket, a pénzintézet nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását. Az ingatlanfedezetű devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék. A devizahitellel rendelkezők megsegítésére kidolgozott lehetőségekkel élőket a jogszabály mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alól a pénzintézetek által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után. Az új törvény korlátozza a devizaalapú hitel- és kölcsönszerződések esetében devizában felszámítható költségeket, díjakat, kizárólag azokat a költségeket és díjakat lehet felszámítani devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ideértve a kamatjellegű kezelési költséget. Azonban nem számolható fel devizában például a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, a felmondással és a szerződésmódosítással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség. Díjmentessé válik az állam lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett lakáshitelből származó követelés rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, akárcsak a vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás és a Nemzeti Eszközkezelő javára történő vagyonkezelői jog bejegyzése. A törvény napokon belül, a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba és 2012. április 1-jén hatályát veszti.

Árfolyamok rögzítése

Mi az árfolyamrögzítés célja?

Az árfolyamrögzítés célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatását átmenetileg tompítsa, és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye.

A kormány szeptember 11-ig tartó televíziós és rádiós kampányt indított az árfolyamrögzítésről a bajba jutott devizahitelesek hatékony, gyors tájékoztatása érdekében.

Mi a lényege?

A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton, a jenét 2 forinton rögzítik a programban résztvevőknek átmeneti időre, legfeljebb 36 hónapig.

Hogyan lehet igényelni?

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kérhetik hitelezőjüknél, hogy törlesztési árfolyamukat 36 hónapig, de legkésőbb 2014. december 31-ig rögzítsék.

Mi történik a rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbséggel?

A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a hitelező speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt, vagyis úgynevezett gyűjtőszámlát nyit, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné. A Magyar Állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 %-ért a rögzített árfolyamalkalmazási időszaka alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 25 %-ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően. Az árfolyamrögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed.