Árfolyamgát – devizahitel kiváltás 2012-2013
.
Az árfolyamrögzítés részletes leírását a devizakölcsönök
törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló, 2011. évi LXXV. törvény és a
kapcsolódó, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését
érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló
57/2012 (III.30.) Korm. rendelelet tartalmazza.
.
.
Összefoglalva:
Azon lakóingatlan fedezete mellett
nyújtott devizakölcsönnel rendelkező ügyfelek, akik kérik az
árfolyamrögzítést és megfelelnek a szükséges feltételeknek, az
árfolyamrögzítés kezdő időpontjától esedékes törlesztőrészleteiket a
törvényben rögzített árfolyamon fizethetik meg.
A törlesztőrészletek esedékességekor a
tényleges törlesztési árfolyamon számított törlesztőrészlet, és a
rögzített árfolyamon számított törlesztőrészlet közötti különbözet egy
ún. gyűjtőszámlán (mely díjmentes) halmozódik fel: tehát ez idő alatt a
bank forinthitelt nyújt az ügyfélnek a különbözet összegére, amelynek
gyűjtőszámlahitel a neve. A különbözet összegéből a tényleges
törlesztőrészlet kamat- és kamatjellegű díj vagy költség (pl. kezelési
költség) arányával megegyező mértékben számított ügyleti kamat, vagy
bármilyen más – késedelmi kamatnak nem minősülő – kamatjellegű díj vagy
költség jogcímén számítható követelésrész megfizetését a bank, illetve a
Magyar Állam vállalja át egyenlő arányban, így a különbözet ezen része
nem követelhető az ügyféltől. Az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik
az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító
hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött
pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik, ha a
kontraktust tavaly december 15-e előtt kötötték. Az árfolyamrögzítésre öt évig, de
legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény mindazonáltal
lehetőséget biztosít arra, hogy három év elteltével az ügyfél
kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését. A pénzintézetek svájci frank esetében
180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig
2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. Az árfolyamgát igénybevételét az
kezdeményezheti, akinek devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem
haladja meg a 90 napot, aki nem része fizetéskönnyítő programnak (a
futamidő meghosszabbítása nem számít ilyennek), illetve az e programban
való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdő
időpontjáig megszünteti. További feltétel, hogy nem áll fenn 90
napot meghaladó késedelem a zálogjog által biztosított egyik követelés
esetében sem, és nincs folyamatban végrehajtás a devizakölcsön
fedezetéül szolgáló ingatlanra. A közszférában dolgozó lakáscélú és nem
lakáscélú devizakölcsönnel rendelkező adósok 2012. április 1- től, a nem
közszférában dolgozó lakáscélú devizakölcsönnel rendelkező adósok 2012.
május 7-től, a nem közszférában dolgozó és nem lakáscélú
devizakölcsönnel rendelkező adósok 2012. augusztus 1-től nyújthatják be
írásbeli kérelmüket bankfiókjainkban. Az igénylés benyújtásának végső
határideje minden esetben 2012. december 31. A bankok azonban e
határidők előtt is befogadhatnak kérelmet.
A gyűjtőszámlahitel tartozáshoz
kapcsolódó havonta fizetendő törlesztőrészlet összege nem haladhatja meg
az ügyfél által fizetendő, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka
alatti utolsó törlesztőrészletének 15%-át, így a gyűjtőszámlahitel
futamidejét is ezen korlátozás figyelembevételével kell meghatározni,
tekintettel az alábbi feltételekre is:
- a devizakölcsön és a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb a (legfiatalabb) adós 75. életévének betöltéséig terjedhet
- a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje – a 75. életévvel kapcsolatos korlát figyelembe vételével – legfeljebb 30 évvel haladja meg a devizakölcsön eredeti futamidejét, ha az adós a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontját megelőző 60. napig írásban nem kéri a banktól, hogy az általa a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján havonta fizetendő törlesztőrészlet összege haladja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15%-át. Amennyiben az adós él ezzel a lehetőséggel, ebben a kérelemben kell meghatároznia a havonta fizetendő törlesztőrészlet összegét. Ekkor a bank az adós írásbeli kérelmében megjelölt maximum havi törlesztőrészlet összegének és a fenti két pontban leírt feltételek figyelembevételével állapítja meg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret szerződés futamidejét, és a hozzá kapcsolódó havonta esedékes törlesztőrészlet összegét.
Fontos tudni, hogy az
árfolyamrögzítés lejárta után a fizetendő törlesztőrészlet nagysága
jelentősen megemelkedhet, hiszen megszűnik a rögzített árfolyam
használata, így a devizakölcsön törlesztő részleteit a bank ezután ismét
a törlesztési árfolyamon határozza meg, illetve az árfolyamrögzítés
lejárta után meg kell kezdeni a gyűjtőszámlahitel törlesztését is.
Amennyiben a fennálló tartozás egy
részét visszafizeti (előtörleszt), az a devizakölcsön előtörlesztéseként
– azaz nem a gyűjtőszámlahitel előtörlesztéseként – kerül elszámolásra,
a bank által alkalmazott aktuális törlesztési árfolyamon.
A devizakölcsönre vonatkozó teljes
előtörlesztés (végtörlesztés) abban az esetben lehetséges, ha az
előtörlesztett összeggel a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelt is
teljes egészében visszafizeti.
Az
árfolyamrögzítést és a lakástakarék támogatásokat a megfelelő módon
kombinálni lehet. Ha az árfolyamrögzítéssel havonta megtakarított
összeget lakástakarék-pénztárba fekteti, a lakástakarék lejártával
hozzájuthat a kedvezményes forinthitelhez – amellyel kiváltható a
devizahitel. Éppen akkor, amikor az árfolyamgát megszűnik.