2013. szeptember 14., szombat

Jön az extra árfolyamgát végtörlesztés helyett!

Kormányoldalon nem értik, miért háborodtak fel a bankok azon, hogy Orbán Viktor miniszterelnök november elsejéig adott időt a pénzintézeteknek arra: ügyfeleikkel megállapodva, „házon belül” rendezzék a devizahitelesek helyzetét. A kabinet mindenesetre már formálja saját javaslatát. 

 

A parlamenti folyosón kormányközeli és vezető fideszes források – a visegrádi kihelyezett frakcióülésen elhangzottak alapján – munkatársunknak azt a lehetséges forgatókönyvet vázolták, miszerint úgy forintosítanák a devizaalapú lakáshiteleket, hogy fixálnák a havi törlesztőrészletek kiszámításánál alkalmazott árfolyamot. A konstrukció abban különbözne a jelenleg is futó árfolyamgáttól, hogy a rögzített és a tényleges árfolyam különbözete nem halmozódna egy gyűjtőszámlán, így a veszteséget nagyrészt nem az ügyfelek és az állam, hanem a bankszektor állná.
Vagyis a kormány nem az azonnali forintosításban gondolkodik, nem váltaná át a tartozásokat forinthitelre, mivel ez túl nagy terhet jelentene a bankszektornak. Inkább a havi részletek rögzítésével hosszabb távon, öt-tíz év alatt vezetné ki a devizahiteleket. Számítások szerint a bankoknak ez évente 30-50 milliárdos, ezen belül az OTP-nek 15 milliárd forintos terhet jelentene, amelyhez az állam adott esetben tízmilliárdos nagyságrendben tudna hozzájárulni éves szinten.
„A mostani kondíciók szerint, de ez természetesen változhat” – tette hozzá egyik kormányközeli forrásunk. Az aktuális kormánypárti álláspont szerint minden devizaalapú jelzálogkölcsönt forintosítanának, de a szabad felhasználású hitelt felvevők közül csak azoknak segítenének, akik lakhatási célra költötték a kölcsönt. (Vagyis a 130 ezer devizaalapú személyi hitel és a 154 ezer devizaalapú gépjárműhitel törlesztőrészletét nem rögzítenék.)

Ez lényegében azt jelenti, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank javaslatának megfelelően vezetné ki a devizahiteleket. A jegybanki vezetők által jegyzett, pár hete publikált elképzelés szerint az árfolyamgátat kellene úgy átalakítani, hogy a bankok – és adott esetben az állam – a rögzített és a tényleges árfolyam különbözetéből nemcsak a törlesztőrészlet kamatrészét, hanem a tőkét is átvállalja, vagyis az ügyfél ténylegesen a fixált árfolyamon fizet, további terhe, tartozása később sem lesz. A devizahitelek átváltása – igaz, csak érintőlegesen, néhány mondat erejéig, de – szóba került a jegybankelnök és magyarországi bankvezetők tegnapi találkozóján is. Matolcsy György azonban csak annyit mondott, hogy saját véleményét a kormány álláspontjának ismeretében alakítja majd ki.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter visegrádi frakcióülésen elmondott beszámolója és más információk alapján a Népszabadságnak kormánypárti képviselők tegnap azt mondták, hogy a törlesztőrészleteket legalább 20 százalékkal kell csökkenteni a program keretében. Azt az akció lényegének nevezték, hogy ezúttal a veszteséget nem osztanák meg egyharmad-egyharmad arányban az állam, az ügyfelek és a bankok között, „a kormánynak csak minimális terhet kell vállalnia”. A törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyamot azon szint közelében határoznák meg, ahol a devizahitelek havi terhe eléri a forintkölcsönökét.
A jegybank elemzése szerint ez a svájci frankban nyilvántartott adósságoknál 200 forint körül volt – ugyanakkor ez minden hitel esetében más, mivel függ a kamatok alakulásától és a hitelfelvétel idejétől. Legfeljebb 15 százalékkal lehet csökkenteni a devizahitelek törlesztőrészletét ahhoz, hogy az adósok ne járjanak jobban a forinthiteleseknél – nyilatkozta a Hír TV-nek Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a jegybanki találkozó előtt. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke megismételte a szervezet álláspontját: közösen kell állni a devizahitelesek megsegítésének költségeit. A bankok már eddig is azt mondták, hogy nagyobb szerepet vállalnak, mint az adósok és a kormány.
Mindeközben a kabinet újabb terhekkel nehezíti a működésüket. A kártyahasználathoz kapcsolódó díjak már a parlament előtt lévő, illetve a Fidesz-frakció által javasolt további átalakítása éves szinten több tízmilliárd forintos veszteséget okozna a szektornak.

Jön a 2.ik végtörlesztés ?

A devizahitelek kivezetésére azért van szükség, hogy az MNB keze ne legyen megkötve az árfolyam-politikában, és ezt a bankrendszer stabilitásának veszélyeztetése nélkül kell megoldani - mondta Kósa Lajos csütörtökön.
A devizahitelek kivezetésekor nem lehet - vagy rendkívül kockázatos lenne - olyan eszközökkel élni, amelyeket a végtörlesztés vagy az árfolyamgát esetében alkalmazott a kormány - mondta Kósa Lajos csütörtök este, a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
A Fidesz politikusa szerint a devizahiteleket végleg kivezető megoldást a bankszövetség, a kormány és a frakció javaslatainak közelítésével kell megtalálni, és ennek során nem lehet a magyar pénzügyi közvetítő rendszer, benne a bankrendszer stabil működését kockáztatni.
Kósa azt mondta, olyan megoldásra van szükség, amely kötelező érvényű, hacsak valaki nem jelenti ki határozottan, hogy ebben nem kíván részt venni. Amíg ugyanis vannak devizahitel-szerződések, addig a Magyar Nemzeti Bank keze meg van kötve, és "nem lehet normális árfolyam-politikát csinálni".
Éppen ezért a kormány nemcsak a lakossági hitelek problémájára akar végleges megoldást találni, hanem az önkormányzati hitelekére is. A Magyar Bankszövetségnek a pénteki egyeztetésre erre a kérdésre is javaslatot kell készítenie - tette hozzá.

2013. január 11., péntek

árfolyamgát-statisztika


Az árfolyamgát lényege
- a deviza jelzáloghitel az árfolyamrögzítés végéig (legkésőbb 2017 júniusáig) rögzített árfolyamon törleszthető
- a rögzített árfolyam nagysága: CHF: 180, EUR: 250, JPY: 2,5 forint
- a rögzített árfolyam fölött a kamattörlesztést a bank és az állam fele-fele arányban teljesen elengedi, a tőketörlesztés pedig egy gyűjtőszámlán halmozódik
- a gyűjtőszámlán fokozatosan felhalmozódó összeg mint a bank által felszámított hitel a bankközi kamatlábnak megfelelően (Bubor) kamatozódik
- az ún. legmagasabb árfolyam fölött (CHF: 270, EUR: 340, JPY: 3,3 forint) nem nő tovább a gyűjtőszámla-tartozás, ezt az állam állja
- az árfolyamrögzítést követően a devizahitel és a forint alapú gyűjtőszámla-hitel párhuzamosan, a piaci feltételeknek megfelelően törlesztendő tovább.

Számos érdekesség látható, többek között az, hogy a legmagasabb részvételi aránnyal az Axa Bank büszkélkedhet, a legalacsonyabbal pedig a Volksbank (az alapos választ adó bankok közül). A legnagyobb bankoknál (OTP, Erste, K&H) december végéig a jogosultak 27-35%-a nyújtott be igénylést. Az igénylők számáról többé-kevésbé pontost választ adó bankoknál (Axa, Budapest, CIB, Erste, K&H, OTP, UniCredit, Volksbank) összesen 106 ezer igénylést regisztráltak december végéig, a többiekkel együtt becsléseink szerint 140 ezer igénylés futott be a bankokhoz szilveszterig. Ez 31%-os részvételi arányt jelent a jogosultak körében a korábban érvényes határidőig. Mivel az igénybevétel menete többlépcsős (érdeklődés, igénybenyújtás, szerződéskötés, gyűjtőszámlahitel-nyitás, stb.), a statisztikák eltérőek. A PSZÁF legfrissebb adatai szerint a már meg is nyitott gyűjtőszámlahitelek aránya november végén 20,1% volt. Mivel a szerződéskötésig 60 napjuk van a bankoknak, vélhetően csak júniusra áll majd be a végleges arányszám. A december végi igénylésszám alapján ez a határidő kitolása nélkül nagyjából 31% lenne, a három hónapos haladékkal viszont elérheti a 40%-ot.
Sokak korábbi várakozásának megfelelően a devizahitelesek jelentős része a korábban utolsónak hitt, decemberi hónapra hagyta az árfolyamgát igénylését. A bankok ezért sok esetben az igénylések napi számának duplázódásáról számoltak be. Mint azonban decemberben kiderült, a parlament meghosszabbította három hónappal az igénylésre nyitva álló időt, így az új határidő 2013. március 29-e.

Axa: a beadott kérelmek számát tekintve elenyésző növekedés volt tapasztalható decemberben, de call centerüknél, és régióközpontjaiknál az év végén érezhetően növekedett az érdeklődők száma. Budapest: a bank kisebb felfutásra ugyan számított az év végéig, de ez végül nem történt meg. CIB: karácsony előtt duplázódott a korábbi átlagos befogadási szám. Erste: az eredeti igénylési határidő végéhez közeledve emelkedett az érdeklődés. A törvénymódosítás közzétételét követően azonban ismét a korábbi szintre csökkent. FHB: december elejétől a naponta benyújtott igénylések száma megduplázódott, egyes napokon háromszorosára emelkedett. K&H: a napi átlagos igénylés a korábbi duplájára emelkedett. MKB: az igénylések száma közel duplájára emelkedett az előző hónaphoz képest. OTP: az év végén érezhetően megnövekedett az érdeklődés. Raiffeisen: jelentős mértékben emelkedett decemberben az érdeklődés. UniCredit: megemelkedett az árfolyamgát-kérelmek száma, az ünnepek előtti két hétben a korábban tapasztalt augusztusi heti darabszám maximumhoz képest 10-15 százalékkal növekedett a heti darabszám. Volksbank: decemberben összesen mintegy 20%-kal növekedett az igénylést benyújtók száma.