forinthitel elszámolás - kiváltás kalkulátor 2018/2019

Augusztus elsején indul az elszámolás a forinthitelesekkel és a kölcsönüket ténylegesen devizában törlesztőkkel. A bankok szeptember 30-ig számolhatnak el érintett ügyfeleikkel. 

További információk : Online hírek itt

Forinthitel elszámoltatás kalkulátor 2016/2017

 

Pénzügyi hírek!

Az OTP Banknál a forinthitelek elszámolásában 1,2 millió érintett ügylet van, ezekből mintegy 240 ezer az élő forint hitelszerződés - mondta Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese az MTI-nek adott interjúban. Az OTP hatszázezer értesítő levelet fog postára adni, valamennyi értesítést forinthiteles szerződés alapján küldik ki.
Hozzátette azt is, hogy a jegybank egyik rendeletének közelmúltbeli módosítása alapján nem kell értesítést küldeni azoknak az ügyfeleknek, akiknek 2015 szeptember 30-ig lezárul a hitele, azaz addig maradéktalanul visszafizetik a tartozásukat, és a szerződésük esetében nem volt egyoldalú kamat-, költség-, vagy díjemelés. Ezzel több millió "nullás" levél átvételétől mentesítette a Magyar Nemzeti Bank a forinthiteleseket, és nem utolsósorban a bankokat is. Az élő hitellel rendelkezők közül ugyanakkor azok is kapnak majd elszámoló levelet, akiknek nem emelt a bank törlesztő részletet, vagy nem jár vissza összeg.
Kovács Antal elmondta: a bank számára informatikai szempontból igen jelentős kihívást jelent az elmúlt tíz év eseményeinek szimulációja, míg hálózati és call center szempontból a több százezer érintett ügyfél tájékoztatása jelent kiemelt terhet. A feladatok elvégzéséhez valamennyi említett területen plusz erőforrások bevonására van szükség. "Összességében körülbelül 500 munkatársunk dolgozik az elszámoláson, a fiókhálózatban 350 fő, a központi területeken további 150 banki alkalmazott" - fűzte hozzá.
Kovács Antal emlékeztetett: a deviza alapú hitelek elszámolásának végrehajtásával már tapasztalatot szerzett a bank arra vonatkozóan, hogy mekkora erőforrást köt le az elszámolás mind fejlesztői, mind üzleti oldalon. Tekintve, hogy a forinthitelek elszámolása jóval több hitelszerződést érint, emiatt megerősítette a hitelintézet a fejlesztői erőforrásokat - elsősorban további informatikusok bevonásával - annak érdekében, hogy a határidőre minden feladat és levél elkészülhessen. Egyúttal több ellenőrzési pontot is beépítettek a folyamatba, hogy amennyiben szükséges, akkor időben be lehessen avatkozni - mondta a vezérigazgató-helyettes.
Arra a kérdésre, hogy érdeklődnek-e már az érintett ügyfelek, kiemelte: még nem tapasztalható megnövekedett érdeklődés a fiókokban. A bank a törvény által meghatározott határidőn belül, azaz augusztus 1-je és szeptember 30-a között küldi ki az értesítéseket az ügyfeleknek.
Kovács Antal rámutatott: számításaik szerint az OTP-nek 10 milliárd forintot meghaladó összeget kell visszatérítenie a fogyasztóknak a forinthitelek esetében.
A deviza alapú hitelek kiváltásával kapcsolatban kifejtette: számos bank nagyon komolyan felkészült a folyamatra, kedvező termékkonstrukciókat és vonzó promóciókat dolgozott ki, "ami nem csoda, hisz a tét nagy volt, a jogszabályok lehetővé tették, hogy az elszámoló levél kézhezvételétől számított 91 napig, ez év július végéig, az ügyfelek díjmentesen válthassák ki hiteleiket".
Rámutatott: az OTP rendkívül kedvező hitelkiváltási ajánlatot dolgozott ki, a Fix10 Plusz és OTP Lakáshitel plusz termékeket, amelyek a piacon elérhető igen kedvező kölcsönök. A promóciós ajánlatuk szerint 200 ezer forintig visszafizeti az OTP az első törlesztő részletet.
Kovács Antal megjegyezte: eredeti várakozásuk szerint az ügyfelek 5-10 százaléka esetében számítottak hitelkiváltásra, a tényadatok viszont azt mutatják, hogy még ennél is lényegesen kevesebben élnek a kedvezményes lehetőséggel. A hozzájuk forduló ügyfelek nagyobb része a kiszámíthatóbb, fix törlesztő részletű hitelkiváltó ajánlatok iránt érdeklődött - mondta az OTP vezérigazgató-helyettese.

A devizahitelek forintra váltásának menete

A devizahiteleket a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon kell forintra váltani. A két érték közül a banknak a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot kell alkalmaznia (táblázatunkban már ezek szerepelnek). A deviza jelzáloghitelek törlesztése már 2015 januárjában ezen a fixált árfolyamon történt, a forintosítás pedig februrárban lezajlott.

Pénzügyi hírek!

Átváltási árfolyam (Ft)
Svájci frank	256,5
Euró	309
Japán jen	2,16

A forintosítási kényszer alól  lehet felmentés kapni, de annak szabályai meglehetősen szigorúak, ráadásul a devizában maradást külön kérvényezni kell a banktól, amely annak elbírálásáról 30 napon belül értesíti az adóst. Az adóstársaknak együttesen és egybehangzóan kell nyilatkozatot tenniük. Ha valaki átmegy ezen a rostán, akkor újra át kell számolni a törlesztőt (a rögzített helyett a piaci árfolyamra).

Devizában maradhat (a feltételek vagylagosak):

• aki igazolja, hogy a­ várható törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van devizában. A jövedelem adóstársak esetében összesítve értendő
• aki a jövedelemarányos-törlesztőrészlet mutató (JTM) alapján megfelel az új, 2015 januárjától érvényes jegybanki szabályoknak – ez azt jelenti, hogy a 400 ezer forint alatti havi igazolt jövedelem 10 százaléka mehet svájci frank hitel törlesztésére, az euró esetében 25 százalék ez az arány, a 400 ezer forint feletti jövedelem 15, illetve 30 százalékig terhelhető
• ha a szerződés 2020. december 31-ig lejár
• amennyiben a forintra váltás utáni kamat magasabb lenne, mint az eredeti devizás kamat

forintosítás árfolyama 2015

Ha valaki Rogán Antal június 30-ai tévényilatkozatára alapozta egész életét az elmúlt néhány hónapban (amelyben a Fidesz frakcióvezetője kedvezményes forintosítást ígért), az tényleg becsapva érezheti most magát, hiszen nincs szó semmiféle kedvezményes árfolyamról vagy végtörlesztésről: a frankhiteleket 256,5, az euróhiteleket pedig 309,0 forinton konvertálják forinthitelre. Csak reméljük, hogy a devizahitelesek többsége készült azért arra is, hogy a forintosítás piaci árfolyamon történik majd, ahogy a Portfolio saját értesülései alapján október 22-én már megírta, és ahogy a Kúria június 16-ai jogegységi határozatából egyébként logikusan következett: főszabály szerint a devizahitelek árfolyamkockázatát az ügyfelek viselik.

Annyival bővült azért azóta a tudásunk, hogy ez a piaci árfolyam valójában egy pontosan meghatározott nap, illetve időszak hivatalos MNB-árfolyama lesz (euróhitelek esetében a pénteki MNB-árfolyam, frankhitelek esetében a június 16-ai Kúria-döntés óta eltelt időszak átlaga), ami persze nagyon közel van a mostani piaci árfolyamhoz. Mivel az MNB várhatóan már ma odaadja a bankoknak a devizaforrások lezárásához szükséges, 8 milliárd euró körüli devizát, a bankokat lényegében már az is hidegen hagyhatja, hol jár majd az árfolyam, amikor a tényleges forintosításra sor kerül, devizaárfolyam-kockázatot ugyanis, a jegybanknak hála, nem futnak.

De mi a helyzet a másik oldallal? Hogy is áll most a devizahitelesek egyenlege? Bontsuk csak 3 részre a nehezen átlátható eseménysort:

• Februárban megtörténik majd a tisztességtelen feltételekkel (árfolyamrés, egyoldalú kamatemelések) való elszámolás, így egy átlagos devizahiteles tőketartozása az ötödével, törlesztőrészlete pedig a negyedével csökkenhet a jelenlegihez képest, persze jelentős szórás mellett. A devizahitelek kamatszintje akkora lesz, amekkora a szerződés megkötésekor volt. Az elszámolás minden élő lakossági devizahitelre vonatkozik majd, sőt azokra is, amelyeket az elmúlt 5 évben zártak le. Az elszámolás pontos képletét pénteken a jegybank nyilvánosságra is hozta a normál módon törlesztő hitelesekre vonatkozóan, a többieké a következő hetekben lesz nyilvános.
• Februárban valószínűleg nemcsak az elszámolás pontos eredményéről, hanem a fix, említett árfolyamon történő forintosítás lehetőségéről is tájékoztatni fogják a bankok az ügyfeleket. Kérdés, hogy fogják elmagyarázni a fix árfolyamot (nem is a bankok, inkább a kormány számára lehet ez kellemetlen), ha épp akkor erősebb lesz a forint a mostani szintnél, és kiderül, kedvezőbb árfolyamot is beállíthattak volna az ügyfelek számára. Mindenesetre ez a lépés a jelek szerint már csak a 93%-os többségben lévő jelzáloghiteleket (lakáshitelek és szabad felhasználásúak) érinti majd, az autóhiteleseket például nem. A forintosítás pontos menetéről szóló törvénytervezet hamarosan megjelenik, akkor lehetünk okosabbak a mikéntjével (hitelkiváltási verseny, kérésre automatikus átváltás vagy valami más) és időpontjával, időtartamával kapcsolatban is.
• Hogy mégis mi jön az elszámolás és a forintosítás után, azt most még jótékony homály fedi. E homálynak neve azért már van: "fair bankrendszerről szóló törvény", amely elsősorban arra lesz hivatott, hogy a hitelek kamatozásának részleteit meghatározza. Tisztességesen és átláthatóan, ami eddig a Kúria és a kormány szerint oly fájdalmas módon hiányzott a hitelszerződésekből. A fair banki törvényjavaslat már ezen a héten a parlament elé kerülhet, jelenleg egy fontosat lehet csak tudni belőle: legalább 3 éven keresztül fix kamatot számíthatnak csak fel a bankok. A lényeg nem is ez: hogy pontosan mekkora lesz a forintosított hitelek kezdeti kamatszintje, vagyis amely a törlesztőrészletet az "új korban" meghatározhatja, azt bizony még nem tudjuk.

Nem újdonság, hogy a fenti három eseményből az első (elszámolás) jelentősen csökkenteni fogja a devizahitelesek terheit, de a nagy többségét így is csak annyival, hogy a tartozás összege még mindig nem megy az eredetileg felvett hitelösszeg alá, vagyis ki fog derülni: mintha az elmúlt 6-8 év törlesztései hiábavalók lettek volna. Mint most vasárnap kiderült, ezen a helyzeten a forintosítás árfolyama sem javít tovább, hiszen a tőketartozás az elszámolással elért szinten marad majd. Ezzel a forintosítás olyasmire irányítja rá a devizahitelesek figyelmét (mégpedig a kezdetihez képest is nagyobb tartozásra), ami a forintosítás nélkül akár el is sikkadhatott volna. Ami pedig a törlesztőrészletet meghatározó másik tényezőt, a kamatot illeti: a másik ördög itt bújik meg a bankok és a devizahitelesek szempontjából is.

Mirő is van szó? Bár a bankok válláról most a forintosítás piaci árfolyamával látszólag lekerült a teher, valami még nagyon nem oldódott meg: a kormány és az MNB nyilvánvalóan el akarja kerülni a nagy csalódást, vagyis azt, hogy az elszámolásnak köszönhetően ugyan nagyot esik a törlesztőrészlet, a forintosítás révén azonban részben vissza is emelkedik. Hiszen magasabbak a jelenlegi forintkamatok, mint a sok évvel ezelőtti devizakamatok, amelyek az elszámolás alapján egyedüliként tekinthetők tisztességesnek, és a törlesztőrészlet csökkenését biztosítanák.

Számos jel arra utal, hogy a bankokon még egyszer itt fogják elverni a port, vagyis a forintosított devizahitelek kamatszintjét erőteljesen korlátozzák majd, rontva a bankok bizniszét. A forintosítással járó macerát csak igazán kedvező konstrukciók esetén lesz hajlandó vállalni az ügyfelek jó része. Jó kérdés, a bankok és a kormány megállapodása erre a szempontra kitért-e. Gyanítható, hogy nem. Ha pedig tényleg nem, akkor a súrlódási együttható még mindig nem nulla, a devizahiteles ügy nincs lezárva, a történet még messze nem kerek. Pedig most nem áll rosszul a kormány: a devizahiteles sztorit úgy sikerült levezényelnie egészen mostanáig, hogy ő maga látszólag semmi rosszat nem tett a bankokkal:

• A "tisztességtelenségek" megítélésének felelősségét ügyesen a Kúriára és a bíróságokra hárította, még ha nem is tökéletesen (lásd a visszamenőlegesség, az elévülés felülírása és a tőke-előtörlesztésként történő elszámolás elvének vitathatóságát).
• A vasárnap megismert forintosítási árfolyam (a Kúria álláspontjának megfelelően) olyan, mintha azt a bankok maguk találták volna ki (persze a forintosítás módjában majd még találhatnak kivetnivalókat bőven).

Tartunk tehát tőle, hogy a végén rossz szájízzel áll fel a tárgyalóasztaltól a ma még látszólag nagy egyetértést mutató banki fél. És ha már rossz szájíz, végezetül álljon itt egy költői kérdés: hogy fogja teljesíteni a kormány "a devizahitelek Magyarországról való kivezetésére" tett ígéretét, ha kiderül, hogy a devizahitelesek mindössze mondjuk 40 százaléka igényli majd a forintosítást (hiszen nem lesz kötelező)? Emlékezzünk: az árfolyamgát révén is csak a devizahitelesek 40 százaléka akart megszabadulni az árfolyamkockázattól, és az elszámolástól önmagában nem nő meg az ügyfelek motiváltsága erre a fajta szabadulásra. (A cikk bevezetőjében említett 2011. decemberi időpont egyébként épp a bankok által üdvözölt árfolyamgátról szóló megállapodásra utal, amikor utoljára sikerült hasonló, devizahiteles egyezségre jutni - ebből a szempontból szinte történelmi a mostani megállapodás.)

A fenti kérdésre adandó válasz legyen inkább a gazdaságpolitikusok problémája, persze csak addig, amíg tényleg nem a forint (gyenge érvekkel megalapozható) mesterséges elgyengítésének esetleges szándéka áll az egész devizahitel-forintosítási ügy háttérben.

Jön az extra árfolyamgát végtörlesztés helyett!

Kormányoldalon nem értik, miért háborodtak fel a bankok azon, hogy Orbán Viktor miniszterelnök november elsejéig adott időt a pénzintézeteknek arra: ügyfeleikkel megállapodva, „házon belül” rendezzék a devizahitelesek helyzetét. A kabinet mindenesetre már formálja saját javaslatát. 

 

A parlamenti folyosón kormányközeli és vezető fideszes források – a visegrádi kihelyezett frakcióülésen elhangzottak alapján – munkatársunknak azt a lehetséges forgatókönyvet vázolták, miszerint úgy forintosítanák a devizaalapú lakáshiteleket, hogy fixálnák a havi törlesztőrészletek kiszámításánál alkalmazott árfolyamot. A konstrukció abban különbözne a jelenleg is futó árfolyamgáttól, hogy a rögzített és a tényleges árfolyam különbözete nem halmozódna egy gyűjtőszámlán, így a veszteséget nagyrészt nem az ügyfelek és az állam, hanem a bankszektor állná.
Vagyis a kormány nem az azonnali forintosításban gondolkodik, nem váltaná át a tartozásokat forinthitelre, mivel ez túl nagy terhet jelentene a bankszektornak. Inkább a havi részletek rögzítésével hosszabb távon, öt-tíz év alatt vezetné ki a devizahiteleket. Számítások szerint a bankoknak ez évente 30-50 milliárdos, ezen belül az OTP-nek 15 milliárd forintos terhet jelentene, amelyhez az állam adott esetben tízmilliárdos nagyságrendben tudna hozzájárulni éves szinten.
„A mostani kondíciók szerint, de ez természetesen változhat” – tette hozzá egyik kormányközeli forrásunk. Az aktuális kormánypárti álláspont szerint minden devizaalapú jelzálogkölcsönt forintosítanának, de a szabad felhasználású hitelt felvevők közül csak azoknak segítenének, akik lakhatási célra költötték a kölcsönt. (Vagyis a 130 ezer devizaalapú személyi hitel és a 154 ezer devizaalapú gépjárműhitel törlesztőrészletét nem rögzítenék.)

Ez lényegében azt jelenti, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank javaslatának megfelelően vezetné ki a devizahiteleket. A jegybanki vezetők által jegyzett, pár hete publikált elképzelés szerint az árfolyamgátat kellene úgy átalakítani, hogy a bankok – és adott esetben az állam – a rögzített és a tényleges árfolyam különbözetéből nemcsak a törlesztőrészlet kamatrészét, hanem a tőkét is átvállalja, vagyis az ügyfél ténylegesen a fixált árfolyamon fizet, további terhe, tartozása később sem lesz. A devizahitelek átváltása – igaz, csak érintőlegesen, néhány mondat erejéig, de – szóba került a jegybankelnök és magyarországi bankvezetők tegnapi találkozóján is. Matolcsy György azonban csak annyit mondott, hogy saját véleményét a kormány álláspontjának ismeretében alakítja majd ki.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter visegrádi frakcióülésen elmondott beszámolója és más információk alapján a Népszabadságnak kormánypárti képviselők tegnap azt mondták, hogy a törlesztőrészleteket legalább 20 százalékkal kell csökkenteni a program keretében. Azt az akció lényegének nevezték, hogy ezúttal a veszteséget nem osztanák meg egyharmad-egyharmad arányban az állam, az ügyfelek és a bankok között, „a kormánynak csak minimális terhet kell vállalnia”. A törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyamot azon szint közelében határoznák meg, ahol a devizahitelek havi terhe eléri a forintkölcsönökét.
A jegybank elemzése szerint ez a svájci frankban nyilvántartott adósságoknál 200 forint körül volt – ugyanakkor ez minden hitel esetében más, mivel függ a kamatok alakulásától és a hitelfelvétel idejétől. Legfeljebb 15 százalékkal lehet csökkenteni a devizahitelek törlesztőrészletét ahhoz, hogy az adósok ne járjanak jobban a forinthiteleseknél – nyilatkozta a Hír TV-nek Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a jegybanki találkozó előtt. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke megismételte a szervezet álláspontját: közösen kell állni a devizahitelesek megsegítésének költségeit. A bankok már eddig is azt mondták, hogy nagyobb szerepet vállalnak, mint az adósok és a kormány.
Mindeközben a kabinet újabb terhekkel nehezíti a működésüket. A kártyahasználathoz kapcsolódó díjak már a parlament előtt lévő, illetve a Fidesz-frakció által javasolt további átalakítása éves szinten több tízmilliárd forintos veszteséget okozna a szektornak.

Jön a 2.ik végtörlesztés ?

A devizahitelek kivezetésére azért van szükség, hogy az MNB keze ne legyen megkötve az árfolyam-politikában, és ezt a bankrendszer stabilitásának veszélyeztetése nélkül kell megoldani - mondta Kósa Lajos csütörtökön.

A devizahitelek kivezetésekor nem lehet - vagy rendkívül kockázatos lenne - olyan eszközökkel élni, amelyeket a végtörlesztés vagy az árfolyamgát esetében alkalmazott a kormány - mondta Kósa Lajos csütörtök este, a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
A Fidesz politikusa szerint a devizahiteleket végleg kivezető megoldást a bankszövetség, a kormány és a frakció javaslatainak közelítésével kell megtalálni, és ennek során nem lehet a magyar pénzügyi közvetítő rendszer, benne a bankrendszer stabil működését kockáztatni.
Kósa azt mondta, olyan megoldásra van szükség, amely kötelező érvényű, hacsak valaki nem jelenti ki határozottan, hogy ebben nem kíván részt venni. Amíg ugyanis vannak devizahitel-szerződések, addig a Magyar Nemzeti Bank keze meg van kötve, és "nem lehet normális árfolyam-politikát csinálni".
Éppen ezért a kormány nemcsak a lakossági hitelek problémájára akar végleges megoldást találni, hanem az önkormányzati hitelekére is. A Magyar Bankszövetségnek a pénteki egyeztetésre erre a kérdésre is javaslatot kell készítenie - tette hozzá.

árfolyamgát-statisztika

Az árfolyamgát lényege

- a deviza jelzáloghitel az árfolyamrögzítés végéig (legkésőbb 2017 júniusáig) rögzített árfolyamon törleszthető
- a rögzített árfolyam nagysága: CHF: 180, EUR: 250, JPY: 2,5 forint
- a rögzített árfolyam fölött a kamattörlesztést a bank és az állam fele-fele arányban teljesen elengedi, a tőketörlesztés pedig egy gyűjtőszámlán halmozódik
- a gyűjtőszámlán fokozatosan felhalmozódó összeg mint a bank által felszámított hitel a bankközi kamatlábnak megfelelően (Bubor) kamatozódik
- az ún. legmagasabb árfolyam fölött (CHF: 270, EUR: 340, JPY: 3,3 forint) nem nő tovább a gyűjtőszámla-tartozás, ezt az állam állja
- az árfolyamrögzítést követően a devizahitel és a forint alapú gyűjtőszámla-hitel párhuzamosan, a piaci feltételeknek megfelelően törlesztendő tovább.

Számos érdekesség látható, többek között az, hogy a legmagasabb részvételi aránnyal az Axa Bank büszkélkedhet, a legalacsonyabbal pedig a Volksbank (az alapos választ adó bankok közül). A legnagyobb bankoknál (OTP, Erste, K&H) december végéig a jogosultak 27-35%-a nyújtott be igénylést. Az igénylők számáról többé-kevésbé pontost választ adó bankoknál (Axa, Budapest, CIB, Erste, K&H, OTP, UniCredit, Volksbank) összesen 106 ezer igénylést regisztráltak december végéig, a többiekkel együtt becsléseink szerint 140 ezer igénylés futott be a bankokhoz szilveszterig. Ez 31%-os részvételi arányt jelent a jogosultak körében a korábban érvényes határidőig. Mivel az igénybevétel menete többlépcsős (érdeklődés, igénybenyújtás, szerződéskötés, gyűjtőszámlahitel-nyitás, stb.), a statisztikák eltérőek. A PSZÁF legfrissebb adatai szerint a már meg is nyitott gyűjtőszámlahitelek aránya november végén 20,1% volt. Mivel a szerződéskötésig 60 napjuk van a bankoknak, vélhetően csak júniusra áll majd be a végleges arányszám. A december végi igénylésszám alapján ez a határidő kitolása nélkül nagyjából 31% lenne, a három hónapos haladékkal viszont elérheti a 40%-ot.
Sokak korábbi várakozásának megfelelően a devizahitelesek jelentős része a korábban utolsónak hitt, decemberi hónapra hagyta az árfolyamgát igénylését. A bankok ezért sok esetben az igénylések napi számának duplázódásáról számoltak be. Mint azonban decemberben kiderült, a parlament meghosszabbította három hónappal az igénylésre nyitva álló időt, így az új határidő 2013. március 29-e.

Axa: a beadott kérelmek számát tekintve elenyésző növekedés volt tapasztalható decemberben, de call centerüknél, és régióközpontjaiknál az év végén érezhetően növekedett az érdeklődők száma. Budapest: a bank kisebb felfutásra ugyan számított az év végéig, de ez végül nem történt meg. CIB: karácsony előtt duplázódott a korábbi átlagos befogadási szám. Erste: az eredeti igénylési határidő végéhez közeledve emelkedett az érdeklődés. A törvénymódosítás közzétételét követően azonban ismét a korábbi szintre csökkent. FHB: december elejétől a naponta benyújtott igénylések száma megduplázódott, egyes napokon háromszorosára emelkedett. K&H: a napi átlagos igénylés a korábbi duplájára emelkedett. MKB: az igénylések száma közel duplájára emelkedett az előző hónaphoz képest. OTP: az év végén érezhetően megnövekedett az érdeklődés. Raiffeisen: jelentős mértékben emelkedett decemberben az érdeklődés. UniCredit: megemelkedett az árfolyamgát-kérelmek száma, az ünnepek előtti két hétben a korábban tapasztalt augusztusi heti darabszám maximumhoz képest 10-15 százalékkal növekedett a heti darabszám. Volksbank: decemberben összesen mintegy 20%-kal növekedett az igénylést benyújtók száma. 

Otp árfolyamrögzítés kalkulátor 2012 / 2013

Árfolyamgát – devizahitel kiváltás 2012-2013

.

Az árfolyamrögzítés részletes leírását a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló, 2011. évi LXXV. törvény és a kapcsolódó, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012 (III.30.) Korm. rendelelet tartalmazza.
.

Összefoglalva:

Azon lakóingatlan fedezete mellett nyújtott devizakölcsönnel rendelkező ügyfelek, akik kérik az árfolyamrögzítést és megfelelnek a szükséges feltételeknek, az árfolyamrögzítés kezdő időpontjától esedékes törlesztőrészleteiket a törvényben rögzített árfolyamon fizethetik meg.

A törlesztőrészletek esedékességekor a tényleges törlesztési árfolyamon számított törlesztőrészlet, és a rögzített árfolyamon számított törlesztőrészlet közötti különbözet egy ún. gyűjtőszámlán (mely díjmentes) halmozódik fel: tehát ez idő alatt a bank forinthitelt nyújt az ügyfélnek a különbözet összegére, amelynek gyűjtőszámlahitel a neve. A különbözet összegéből a tényleges törlesztőrészlet kamat- és kamatjellegű díj vagy költség (pl. kezelési költség) arányával megegyező mértékben számított ügyleti kamat, vagy bármilyen más – késedelmi kamatnak nem minősülő – kamatjellegű díj vagy költség jogcímén számítható követelésrész megfizetését a bank, illetve a Magyar Állam vállalja át egyenlő arányban, így a különbözet ezen része nem követelhető az ügyféltől. Az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik, ha a kontraktust tavaly december 15-e előtt kötötték. Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény mindazonáltal lehetőséget biztosít arra, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését. A pénzintézetek svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. Az árfolyamgát igénybevételét az kezdeményezheti, akinek devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, aki nem része fizetéskönnyítő programnak (a futamidő meghosszabbítása nem számít ilyennek), illetve az e programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdő időpontjáig megszünteti. További feltétel, hogy nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem a zálogjog által biztosított egyik követelés esetében sem, és nincs folyamatban végrehajtás a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanra. A közszférában dolgozó lakáscélú és nem lakáscélú devizakölcsönnel rendelkező adósok 2012. április 1- től, a nem közszférában dolgozó lakáscélú devizakölcsönnel rendelkező adósok 2012. május 7-től, a nem közszférában dolgozó és nem lakáscélú devizakölcsönnel rendelkező adósok 2012. augusztus 1-től nyújthatják be írásbeli kérelmüket bankfiókjainkban. Az igénylés benyújtásának végső határideje minden esetben 2012. december 31. A bankok azonban e határidők előtt is befogadhatnak kérelmet.

A gyűjtőszámlahitel tartozáshoz kapcsolódó havonta fizetendő törlesztőrészlet összege nem haladhatja meg az ügyfél által fizetendő, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztőrészletének 15%-át, így a gyűjtőszámlahitel futamidejét is ezen korlátozás figyelembevételével kell meghatározni, tekintettel az alábbi feltételekre is:

• a devizakölcsön és a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb a (legfiatalabb) adós 75. életévének betöltéséig terjedhet

• a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje – a 75. életévvel kapcsolatos korlát figyelembe vételével – legfeljebb 30 évvel haladja meg a devizakölcsön eredeti futamidejét, ha az adós a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontját megelőző 60. napig írásban nem kéri a banktól, hogy az általa a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján havonta fizetendő törlesztőrészlet összege haladja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15%-át. Amennyiben az adós él ezzel a lehetőséggel, ebben a kérelemben kell meghatároznia a havonta fizetendő törlesztőrészlet összegét. Ekkor a bank az adós írásbeli kérelmében megjelölt maximum havi törlesztőrészlet összegének és a fenti két pontban leírt feltételek figyelembevételével állapítja meg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret szerződés futamidejét, és a hozzá kapcsolódó havonta esedékes törlesztőrészlet összegét.

Fontos tudni, hogy az árfolyamrögzítés lejárta után a fizetendő törlesztőrészlet nagysága jelentősen megemelkedhet, hiszen megszűnik a rögzített árfolyam használata, így a devizakölcsön törlesztő részleteit a bank ezután ismét a törlesztési árfolyamon határozza meg, illetve az árfolyamrögzítés lejárta után meg kell kezdeni a gyűjtőszámlahitel törlesztését is.

Amennyiben a fennálló tartozás egy részét visszafizeti (előtörleszt), az a devizakölcsön előtörlesztéseként – azaz nem a gyűjtőszámlahitel előtörlesztéseként – kerül elszámolásra, a bank által alkalmazott aktuális törlesztési árfolyamon.

A devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztés (végtörlesztés) abban az esetben lehetséges, ha az előtörlesztett összeggel a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelt is teljes egészében visszafizeti.

Az árfolyamrögzítést és a lakástakarék támogatásokat a megfelelő módon kombinálni lehet. Ha az árfolyamrögzítéssel havonta megtakarított összeget lakástakarék-pénztárba fekteti, a lakástakarék lejártával hozzájuthat a kedvezményes forinthitelhez – amellyel kiváltható a devizahitel. Éppen akkor, amikor az árfolyamgát megszűnik.

devizahitel kiváltása forinthitellel 2012/2013

Még túl sok a devizahitel, de nem éri meg kiváltani. 
A devizahitelek – hitelkiváltás egy úgynevezett adósság rendező hitel, vagyis meglévő hiteleit összevonva azt egyetlen hitellé alakítják át. A bankok időnként új hitelkonstrukciós ajánlatokat vezetnek be, ezért érdemes rá oda figyelni , hogy az ajánlatok között van – e kedvezőbb a régebben felvett hitelekénél. Ha van kedvezőbb konstrukció úgy érdemes hitelkiváltás révén azt érvényesíteni. A hitelkiváltás alkalmazhatósága igen széleskörű – Többek között lakáshitel, áruhitel, jelzálog kölcsön, személyi hitel ,még közüzemi tartozás esetén is alkalmazható. A hitelkiváltás nincs konkrétan meghatározva, hogy melyik banknál vagy hitelintézetnél kérhető.

A hitelkiváltás feltételei

• Az igényelt hitelösszeg 1 millió – 100 millió Forint között lehet.
• Az ingatlanfedezet mellett nyújtott hitelkiváltás maximális futamideje 30 év.
• Svájci frank (CHF), Euró (EUR) és Forint (HUF) alapon igényelhető
• A felvehető hitelösszeg maximuma maximum az ingatlan becsült piaci értékének 50-75 százaléka lehet. Pótingatlan bevonásával akár az ingatlan értékének 100 százaléka is felvehető hitelként.
• Jövedelemigazolás szükséges a hiteligényléséhez. Megszűntek a jövedelemigazolás nélküli hitelek. Nagy értékű ingatlan bevonása esetén is szükséges jövedelmet igazolni. Osztrák hitelek esetében nem szükséges jövedelemigazolás.
• Aktív BAR/KHR listás személy jelenleg nem igényelhet szabad felhasználású hitelt, kizárólag tiszta – nem BAR listás – adós bevonásával oldható meg az kölcsönkérelem.
• Osztrák hitelek esetén ez annyiban módosul, hogy a pénzintézetek nem vizsgálják a BAR listát, viszont ott nem  minden területen teszik lehetővé a hitelfelvételt/hitelkiváltást. Vas megyében, Zala megyében, Győr-Moson-Sopron megyében, Komárom-Esztergom megyében, Fejér megyében, Veszprém megyében, valamint Pest megyében van rá csupán lehetőség, egyéb helyeken jelenleg nincs.

Hitelkiváltás ingatlanfedezettel

A hitelkiváltás feltétele megfelelő értékű ingatlanfedezet nyújtása, de szempont még a hitel igénylő jövedelme és életkora is. Hitelkiváltás esetén a fedezetül ajánlott ingatlan 60 -80 % – áig adható hitel abban az esetben ha jövedelem igazolás is van a kérelemhez csatolva. Jövedelemigazolás nélkül csak 50 % -ig terhelhető a hitelkiváltás céljára felajánlott ingatlan. A hitel 1 -20 év közötti futamidőre adható de az igénylő életkora a hitel lejáratakor nem haladhatja meg a 70 évet. A hitelkiváltás előnye még , hogy miután a felvett hitelből kifizette a meglévő hitel tartozásait, a megmaradt pénzösszeget bármire szabadon felhasználhatja. Fontos , hogy ne legyen törlesztés elmaradás, mert a hitelintézetek kérnek hitelmúlt igazolást és elmaradás esetén nagyon kedvezőtlen pozícióba kerülhet a hitelkiváltás. Ajánlott a hitelkiváltás azoknak akik kedvezőbb feltételekkel szeretnék eddigi hitelüket fizetni. Pl. alacsonyabb törlesztő részletet vagy hosszabb futamidőt szeretnének. Hosszú futamidő esetén első sorban stabil munkahellyel rendelkezőknek ajánlott.

Devizahitel kiváltás 2013-ban

Deviza alapú hitelkiváltás minden hitelintézetnél más feltételekkel zajlik, ezért érdemes szétnézni más hitelintézet ajánlatai között is. Nem ajánlott a korábbi devizaalapú hiteleket átváltani forint alapú hitelre, sőt ha van rá lehetőség ajánlott a hitelkiváltás ugyan olyan deviza formában.

végtörlesztésre adott támogatás könyvelése

NAV Tájékoztató a végtörlesztéshez adható munkáltatói pénzkölcsönről, vissza nem térítendő támogatásról változatlan tartalommal : 2011. szeptember 29-től lehetőség van a deviza alapú lakáshitelek, illetve lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződések végtörlesztésére. Fontos, hogy a törlesztésre vonatkozó igénybejelentést 2011. december 30-ig kell megtenni a bank felé, a tényleges fizetésnek pedig legkésőbb a bejelentést követő 60. napon meg kell történnie. A munkáltatónak korábban is lehetősége volt arra, hogy kedvezményes kamatozású (akár kamatmentes) kölcsönnel, vagy vissza nem térítendő támogatással segítse munkavállalója lakáshoz jutását. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt!
A lakáscélú munkáltatói támogatás juttatásának feltétele, hogy a munkáltató a támogatást a hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtsa, megfeleljen az Szja tv. 9.3 pontjában meghatározott lakáscélú felhasználásnak, amelynek adómentességét elévülési időn belül meghatározott okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni. Lényeges feltétel, hogy a lakás ne haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt, a végtörlesztésre adott támogatás könyvelése nem igényel kettő számvitelű könyvelést !
E rendelkezés vonatkozásában lakáscélú felhasználásnak minősül:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.
Amennyiben a munkáltató lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsönt enged el, akkor is meg kell felelni az előzőekben részletezett feltételeknek.
Kamatmentes hitelt a munkáltató az Szja tv. 72.§ (4) bekezdésének f) pontja alapján további adókötelezettség megállapítása nélkül juttathat a munkavállaló részére. Ezen rendelkezés szerint a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni kamatkedvezményt lakás célú hitel esetén, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. Az adómentesség feltétele jelen esetben is, hogy a munkáltató a hitelt hitelintézet útján, vagy annak igazolása alapján nyújtsa, és a lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét.
Ezek a lehetőségek, melyekkel korábban is élhettek a munkavállalók, mint látható feltételhez kötöttek, csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha a juttatás körülményei valamennyi Szja tv-ben meghatározott feltételnek megfelelnek. Ezek a rendelkezések a végtörlesztésre vonatkozóan automatikusan nem alkalmazhatóak.
A törvénymódosítást követően a végtörlesztésre tekintettel a munkáltató még egyszerűbb feltételek mellett adhat kölcsönt/támogatást a dolgozók deviza alapú lakáshiteleinek (lízingszerződéseinek) törlesztésére.
Fontos, hogy a végtörlesztéshez nyújtott kölcsön, támogatás esetén a méltányolható lakásigény mértékének történő megfelelést nem kell vizsgálni.
A végtörlesztéshez nyújtott kedvezményes munkáltatói kölcsön:
2011. november 29-ét követően hatályba lépett az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény azon rendelkezése, melynek megfelelően az Szja tv. 72. § (4) bekezdése kiegészült az o) ponttal, amely alapján közterhektől mentesen adhat kedvezményesen (akár kamatmentesen) a munkáltató hitelt a munkavállalónak, ha azt végtörlesztéshez nyújtja.
A magánszemélynek tehát a hitelt közvetlenül a törlesztéshez és a tartozás kifizetése előtt kell kapnia. A kölcsön összegét a munkáltató a hitelintézet folyószámlájára kell, hogy átutalja, az nem adható át a munkavállalónak.
További feltétel, hogy a magánszemély a hitelintézet által kiadott igazolással bizonyítsa a kölcsönt biztosító munkáltató felé a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét.
A végtörlesztésre adott kedvezményes munkáltatói kölcsön szabályait a 2011. szeptember 29-e után folyósított, az előzőekben foglalt feltételeknek megfelelő munkáltatói kölcsönökre is alkalmazni lehet.
Vissza nem térítendő munkáltatói támogatás:
A végtörlesztésre adott támogatásokra az Szja tv. 1. számú mellékletének új, 2.8. pontja vonatkozik. Akkor adómentes a vissza nem térítendő juttatás, ha azt a munkáltató adja a munkavállalója hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B.§ (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéséhez. A törvény meghatározott összeghatárig, 7 millió 500 ezer forintig engedi a mentességet, a meghaladó rész után az adót meg kell fizetni.
a.) Ha a támogatást a munkáltató a végtörlesztéshez előre adja, akkor a pénzt a bank részére utalja közvetlenül, figyelemmel a munkavállaló tartozásának összegére, amit a bank igazol.
b.) Kiemelendő, hogy a vissza nem térítendő támogatás adható utólag is, miután a törlesztés már megtörtént. Ez esetben a munkavállalónak igazolnia kell a végtörlesztés megtörténtét. Ehhez szüksége lesz több dokumentumra is: a bank által már befogadott igénybejelentésre valamint a tartozás teljesítését igazoló iratokra (például az átutalást igazoló bankszámlakivonatra). A támogatás összegét ez esetben a munkáltató a munkavállaló folyószámlájára való utalással fizetheti csak ki.
A határidők szempontjából fontos, hogy a munkáltató által végtörlesztésre adott támogatás szabályait a 2011. szeptember 29-e után, de legkésőbb 2012. február 28-ig juttatott támogatásokra lehet alkalmazni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) szabályai alapján – különös tekintettel a törvény 3. számú mellékletének B) pont 3. alpontjára – a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak minősül az Szja. törvény 1. számú mellékletének 2.8. alpontja szerint a munkavállalónak végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás.
Az így kifizetett összeg miatt tehát a támogatást adó munkáltatónál a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogcímen az adózás előtti eredmény módosítása (növelése) nem merül fel.

Árfolyamrögzítés 2012 : Nőtt az érdeklődés

Élénkül az érdeklődés a bankokban az árfolyamgát iránt, amit egyrészt a nem közszférában dolgozó devizaalapú lakáshitelesek számára az eredetinél korábban, májusban megnyitott lehetősséggel és a forint gyengülésével indokoltak az MTI által megkérdezett pénzintézetek. A bankok felkészültek egy jelentősebb ügyfélrohamra is.

A Raiffeisen Banknál elmondták, hogy május eleje óta, amióta nemcsak a közszolgák nyújthatják be igényüket, többszörösére nőtt az ügyfélforgalom. Ezzel párhuzamosan kissé emelkedett a közszolgák érdeklődése is. A banknál már több ezer kérelmet befogadtak, és ezres nagyságrendű a megkötött szerződések száma is. Az ügyfelek többsége tájékozott az általános szabályokról, az egyes ügyek bonyolultsága azonban eltérő, a konstrukciótól függ. Ennek ellenére a banknál várakozási idő jellemzően nincs, vagy minimális. A Raiffeisen ugyanakkor alaposan felkészül, egy nagyobb roham esetén rendelkezésre állnak további kapacitások. A bank szerint egy nagyobb és tartósabb svájci frank erősödés minden bizonnyal megnöveli az igénylők számát. A következő nagyobb ügyfélhullám pedig akkor várható, amikor megnyílik a lehetőség a szabad felhasználású jelzáloghitelesek előtt is. A bank tapasztalatai szerint egyes pénzügyi közvetítők, szolgáltatók igyekeznek lebeszélni az ügyfeleket az árfolyamgát igénybevételéről, helyette valamilyen más terméket ajánlva. A Raiffeisen azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az árfolyamrögzítés a legjobb megoldás most az ügyfeleknek.

A K&H Banknál is arról számoltak be, hogy áprilisban a vártnál kisebb volt az érdeklődés az árfolyamgát iránt, májusban azonban már nagyobb volt az ügyfélforgalom, és továbbra is élénk érdeklődésre számítanak. A szerződéskötés folyamatos a banknál. A K&H fiókjai a megszokott nyitva tartással, munkarenddel üzemelnek, de folyamatosan figyelemmel kísérik a piaci eseményeket, és amennyiben szükséges, megerősítik az ügyfélszolgálatokat - közölte a bank.

A CIB Bankhoz az elmúlt hetekben, a nem közszférában dolgozók által benyújtott igénylések számát tekintve egyelőre jelentős különbség nem érzékelhető. Az ebbe a kategóriába tartozó befogadott igénylések száma nem haladja meg a 300 darabot, míg a közszférából érkező ügyfelek ennek több mint a négyszeresét adták be a bankhoz. A befogadott igénylések száma a fiókokban meghaladja az 1.400-at, eddig a közszférában dolgozó ügyfelekkel 80 árfolyamgátas szerződést kötöttek. Az ügyfélkiszolgálás minden fiókban folyamatos és zökkenőmentes, az ügyfelek sehol nem tapasztalhatnak az átlagosnál magasabb várakozási időt. Ezt segíti online időpontfoglaló rendszer is. A végtörlesztéshez hasonlóan az árfolyamgátnál is felkészült a bank a nagyarányú érdeklődésre, amelyre elsősorban a nyári szabadságolások után, augusztus végétől, szeptember elejétől számítanak. A gyorsabb ügyintézés érdekében a CIB is az online időpont foglalási lehetőségre hívja fel a figyelmet. Hozzáteszik: az árfolyamgátra külön igénylési egységcsomaggal készültek fel, melyet az ügyfél otthon is ki tud tölteni és a fiókba már a kész anyaggal érkezhet. Amennyiben szükséges hosszabb, vagy akár hétvégi nyitva tartással is várják az érdeklődőket.

Az OTP Bankban is erősödött az ügyfélforgalom, ám ez egyelőre nem okoz fennakadásokat. Az OTP a jövőben is kiegyenlített forgalomra számít, összesen körülbelül 110 ezer deviza alapú ingatlanhiteles ügyfele felel meg a gyűjtőszámlahitel feltételeinek. Felkészültek nagyobb ügyfélforgalom kezelésére is. Az ingatlanfedezetű devizahitelesek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét. Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A bankok svájci franknál 180 forintos, az eurónál 250 forintos, a japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint.

A törvény alapján az április 1-jei hatálybalépés után a pénzintézetek kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét voltak kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshiteles kérelmét, szeptember elejétől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezőkét. A Magyar Bankszövetség azonban április végén arra kérte a bankokat, hogy gyorsítsák fel az árfolyamgátra vonatkozó kérelmek befogadását, a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkezők számára az eredetileg tervezett június 1. helyett május 2-án, a szabadfelhasználású jelzáloghitelesek számára pedig az eredetileg tervezett szeptember 1. helyett augusztus 1-jén nyissák meg az árfolyamgátas megoldáshoz való csatlakozás lehetőségét.

A bankokat is meglepte, hogy áprilisban a várttól jelentősen elmaradt a közszférában dolgozók érdeklődése. Alacsony aktivitásukra a szakértők szerint az lehet az indok, hogy a devizahitellel rendelkező közszférában dolgozók a gyerekszámtól függő kamattámogatáson felül egyszeri, vissza nem térítendő támogatást is kapnak, amennyiben belépnek az árfolyamgát rendszerbe. Az egyszeri támogatás összege a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbsége, a 2012. február 1. és az első árfolyamgát alapján fizetett törlesztőrészlet időpontja között. Utóbbi legkésőbb 2012. július 1-je lehet. A közszférában dolgozók így az egyszeri támogatás növelése érdekében halaszthatják az utolsó időpontig belépésüket az árfolyamgátba.  

Kiinduló helyzet

Tartozás devizaneme:

Jelenlegi árfolyam:

Rögzített árfolyam:

Tőketartozás devizában az árfolyamrögzítés kezdetén:

Hátralévő futamidő (hónap):

Jelenlegi kamat + kezelési költség (%):

Tőketörlesztés nélküli (kombinált) hitel?

Árfolyamrögzítés

árfolyamrögzítés közalkalmazottaknak 2012

Ki minősül közszférában dolgozónak?

Felhívjuk figyelmét továbbá arra, hogy az árfolyamvédelemben való részvételre vonatkozó kérelmek elfogadása nem automatikus. A Bank minden árfolyamrögzítés igényt egyedileg, a 2011. évi LXXV. törvényben meghatározott feltételek alapján vizsgál meg, és csak akkor hagy jóvá, amennyiben a törvényben előírt feltételek az adott ügylet vonatkozásában fennállnak.

A vonatkozó jogszabály értelmében az alábbi munkavállalók minősülnek közszférában dolgozónak:

• a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
• b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő,
• c) a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló,
• d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szakmai vezető,
• e) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány tagja,
• f) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állomány tagja,
• g) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
• h) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmazott,közalkalmazott
• i) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
• j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülő 2012 - 2013 évben,
• k) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény hatálya alá tartozó főállású polgármester,
• l) az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnál munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy.

A kamattámogatás igénylése és bírálata

A kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását a Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg kell kérni. A Bank a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, és a kérelmet annak átvételétől számított 30 napon belül bírálja el. Amennyiben a kérelem benyújtása hiányosan történt, a Bank az igénylőt a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül hiánypótlásra szólítja fel 15 napos határidő kitűzésével. Hiánypótlásra történő felszólítás esetén a kérelem elbírálására irányadó határidő a hiánypótlásra biztosított időtartammal meghosszabbodik. Amennyiben az igénylő a hiánypótlásra történő felszólításban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, a Bank a kérelmet elutasítja.

árfolyamrögzítés kalkulátor 2012

Kiinduló helyzet

Tartozás devizaneme:

Svájci frank Euró Japán jen

Jelenlegi árfolyam:

Rögzített árfolyam:

Tőketartozás devizában az árfolyamrögzítés kezdetén:

Hátralévő futamidő (hónap):

Jelenlegi kamat + kezelési költség (%):

Tőketörlesztés nélküli (kombinált) hitel?

nemigen

Árfolyamrögzítés

Az új árfolyamrögzítés kalkulátor - 2012

Árfolyamrögzítés

Remélhetőleg már áprilistól elérhető lesz az új árfolyamrögzítés, de az "Árfolyamrögzítés kezdete"-nél decemberig bármelyik hónapot kijelölhetjük kezdeti dátumnak. Az "Árfolyamrögzítés vége" két időpont is lehet, a decemberi tárgyalási jegyzőkönyv szerint 3 év után van lehetőség rögzített árfolyam megszüntetésére, nem tiszta még, hogy innentől kezdve bármikor vagy már csak 2016 decemberében léphetünk-e ki. A kalkulátorunkban mindenesetre még csak e két dátummal számolunk, ezzel összehasonlíthatóvá válik, hogy mit jelent a tovább fenntartott védőernyő. Számoltassuk ki mindkét időtávra az eredményeket és hasonlítsuk össze a kapott eredményeket! (Minél tovább vagyunk az árfolyamrögzítésben, annál nagyobb lesz a "Gyüjtőszámlán felhalmozott tartozás az árfolyamrögzítés után" és nő az akkori törlesztőrészlet is. )

További részletek:

- ingatlanfedezetű, forintban (tehát nem devizában!) törlesztett euró, frank- és jenalapú kölcsönökre, valamint ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik
- az adós nem állhat 90 napon túli törlesztési késedelemben és nem állhat fizetéskönnyítő program (pl. banki átütemezés) hatálya alatt (ha igen, ki kell lépnie belőle), az ingatlan forgalmi értéke (a szerződéskötéskor) nem lehetett 30 millió forintnál több
- a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a pénzügyi intézmény svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 2,5 HUF/JPY árfolyamot alkalmaz.
- a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka a belépéstől számított második törlesztési esedékességi naptól a kezdő időponttól számított 60 napig, de legkésőbb 2017. június 30-ig tart, igényelni 2012. december 31-éig lehet, de 36 hónap után ki lehet lépni belőle
- az állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100%-áért
- a rögzített árfolyam fölötti kamat- és kamatjellegű költségek és díjak fele összegét az állam naptári negyedévenként utólag megtéríti a pénzügyi intézmény részére
- amennyiben a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyam a legmagasabb árfolyamot meghaladja, a "legmagasabb árfolyamot" (CHF: 270, EUR: 340, JPY: 3,3 forint) meghaladó árfolyam miatt a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséget az állam naptári negyedévenként utólag a pénzügyi intézmény részére teljes mértékben megtéríti
- a pénzügyi intézménynek a közszférában dolgozók kérelmét soron kívül kell elbírálnia, de mások esetében is 60 napon belül meg kell kötnie a hitelkeret-szerződést
- a közszférában dolgozók gyűjtőszámlahitele kamattámogatásának, valamint az egyszeri, vissza nem térítendő támogatásának részletes szabályait külön rendelet fogja szabályozni, utóbbit azok kapják, akik tavaly jelezték végtörlesztési szándékukat munkáltatójuknak, de nem éltek vele (korábbi közlések szerint mintegy 70 ezer fő)
- akik beléptek a korábbi árfolyamrögzítésbe, május 15-ig kérheti a pénzügyi intézménynél, hogy rájuk az új árfolyamrögzítés szabályait alkalmazzák
- a törvény április 1-jén lép hatályba.

Végtörlesztés - VÉGE ! Az utolsó bankként az otp is kiszállt

Végtörlesztés - Vége - R.I.P.
Nincs több végtörlesztési hitel a magyar bankok kínálatában, ez azt jelenti, hogy aki eddig nem adta be a kérelmet annak már nincs rá lehetősége többé ! Utolsóként az Otp Bank ma jelentette be, hogy megszünteti a végtörlesztő hitelek folyósítását !

Ez áll az Otp bank közleményében :

"2012. január 17‐től a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. §‐a szerinti, deviza hitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztéshez jelzálog típusú hitel kizárólag abban az esetben igényelhető, amennyiben 2012. január 17‐én az OTP Bank rendelkezésére áll a fedezetül felajánlott ingatlanról az OTP Jelzálogbank Zrt. által készített, az igénylés időpontjától számított egy évnél nem régebbi – az ügyfél kezdeményezésére készített – hitelbiztosítéki érték‐megállapítás."

A változás új korlátokat állít a végtörlesztők elé, de mivel már csak szűk két hét van arra, hogy valaki igazolja a szükséges pénz meglétét, indokolható azzal, hogy az értékbecslésre már nem lenne idő így kár a végtörlesztés idejét tovább kitolni.

Ez tehát azt jelenti, akinek nincs egy éven belül elkészített értékbecslése, az a banktól már nem is kérhet a végtörlesztéshez szükséges forinthitelt. Ezzel már biztosan kijelenthető, hogy aki eddig nem nyújtotta be hitelkérelmét, már nem juthat forinthitelhez. A végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést valamennyi bank fogadni tudta a törvényi, december 30-i határidőig - ezt a PSZÁF folyamatosan ellenőrizte -, azonban minden banknak saját hatáskörében kellett eldöntenie, hogy a végtörlesztés mellett hajlandó-e kiváltó kölcsönt nyújtani. A többi pénzintézet már korábban bejelentette (az FHB-t leszámítva), hogy felfüggeszti a végtörlesztő-forinthitelek folyósítását.

végtörlesztés kalkulátor 2012

A legjobb végtörlesztési ajánlatok
Igényelt végtörlesztő hitel összege		Forint
Futamidő / Hó		Hónap

deviza hitel végtörlesztés kalkulátor 2012

Budapest Bank végtörlesztés

A 2011. évi CXXI. (az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló) törvény alapján a Budapest Bank Nyrt. 2011. szeptember 29-től lehetővé teszi a törvény által megszabott feltételeknek eleget tevő ügyfelei számára, hogy a jogszabályban leírt módon, az ott meghatározott árfolyamon (250 Ft/Euró, illetve 180 Ft/svájci frank) egyösszegű teljes végtörlesztést hajtsanak végre.

Ki jogosult a fentiek szerinti végtörlesztésre?

• a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam a fent meghatározott árfolyamnál nem volt magasabb,
• a kölcsönszerződést a Budapest Bank 2011. június 29. napjáig nem mondta fel
• a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentését a hitelfelvevő 2011. december 30. napjáig benyújtja,
• a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódó áthidaló vagy gyűjtőszámla-hitelből eredő tartozás végtörlesztését a hitelfelvevő egyidejűleg vállalja, valamint
• a végtörlesztés az igénybejelentés napját követő 60. napig megtörténik.

A végtörlesztésre vonatkozó igényt a Budapest Bank fiókjában személyesen kell bejelenteni.

Aegon is bejelentette : nem fogad be új végtörlesztési hiteligénylést

Az OTP gyorsan reagált a jegybanki alapkamat múlt heti megemelésére, a drágulást már be is építette hitelei árába. Az AXA és a Raiffeisen is drágított, a KDB pedig megszűntette az utolsó svájci frank hitelt, ami a magyar piacon még elérhető volt. A Fundemanta után már az Aegon sem ad több hitelt a végtörlesztésre. Több változást is hozott a december a kereskedelmi bankok hirdetményében. Az egyik újdonság, hogy néhány kisebb takarékszövetkezet (például a Somogy Takarék) és a Fundamenta után az Aegon is bejelentette, hogy mától nem fogad be új végtörlesztési hiteligénylést. „Hasonlóan a többi olyan bankhoz, akik nem rendelkeznek több száz fiókkal országosan, vagy több ezer hitelügyintézővel, az Aegonnak is meg kellett húzni a határidőt. Ahhoz, hogy megfelelően ki tudják szolgálni az eddigi igénylőket a törvényi határidőig nem tudnak új kérelmeket végtörlesztési hitelekhez befogadni. Az Axa december elsejétől érvényes hirdetménye szerint 2 százalékkal emelkedett minden jelzáloghitel kamata. Szintén elsejétől a CIB az 1 éves kamatperiódusú, FIX1 nevű hitelét már nem lehet igényelni. A bank többi kölcsönénél nincs változás, maradtak az eddigi kamatok, és továbbra is él a folyósítási díj 50 százalékának visszatérítésére szóló akció, melynek feltétele a CIB Bankhoz történő jövedelemutalás. Új lakáscélú és szabad felhasználású, valamint referenciahozamokat tartalmazó hirdetménnyel jött ki az OTP. Csak a referenciahozamok változtak, forinthiteleknél nőttek, euróhiteleknél csökkent a báziskamat értéke. A KDB is elsejével megszüntette a hitelkiváltásra optimalizált termékkínálatát, közte a végtörlesztésre igényelhető hitelét is. Náluk volt/van még szabad felhasználású hitel, ami elméletileg bármire fordítható, csak hitelkiváltásra nem. A bank a frankhitelét is megszüntette, ezzel (miután az Aegon már korábban megszüntette a hitelcsere program néven futó frankhiteleit, melyek hitelkiváltásra voltak jók) jelenleg semmilyen jelzálog alappú CHF kölcsön nem érhető el a piacon. A Raiffeisen az Újrakezdés hitel kivételével minden hitelénél 1 százalékos hitelbírálati díjat vezetett be. A minimum fizetendő díj 35 ezer, a maximum 100 ezer forint lett. Szintén az Újrakezdés hitel kivételével minden hitelüknél kamatemelés volt: a Lakáshitelnél 0,85 százalék, a többi hitelnél (Személyi kölcsön ingatlanfedezettel, Egyetlen hitel és Otthonvédelmi hitel) 0,75 százalék az emelés mértéke. További változás, hogy a Lakáshitelnél eddig az első 6 hónapban alacsonyabb kamat volt, a kedvezményes kamatperiódus azonban megszűnt. A kedvezményes, "ügyfélcsalogató" kamatperiódus egyébként hamarosan minden banknál megszűnik, erre ugyanis egy november közepén elfogadott jogszabály kötelezi a pénzintézeteket. A január egytől hatályos rendelkezés szerint „...az átlátható árazás biztosítása érdekében...(a bank)...nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot."